Passzívházak

Mi a passzívház?

Az első, 1991-ben készült passzívház Darmstadt-Kranichsteinban
Az első, 1991-ben készült passzívház Darmstadt-Kranichsteinban.
Forrás: passivhaustagung.de

Az 1990-es évek elején épült meg a németországi Darmstadtban az első passzívház dr. Wolfgang Feist német kutató által kidolgozott elvek alapján. Dr. Feist fő célja az volt, hogy az adott épület fűtési energiaszükségletét a minimálisra csökkentse. Ezt a célkitűzést néhány egyszerű, de ésszerűen összekombinált elv alapján érte el.

Az épületet határoló szerkezeteken történő hőátbocsájtás a vastag, 20–30 cm-es hőszigetelés által minimálisra csökken. Ahhoz, hogy a légtömör épületburokba „bezárt” hő ne vesszen el ellenőrizetlen (ablakokon való) szellőztetés által, 75%-osnál nagyobb hatásfokú hővisszanyerős szellőztető berendezés segítségével az elhasznált levegő hőjét átadja a beszívott friss levegőnek. Egy passzívház komfort szempontjából is igen nagy erényeket képes felmutatni: a kiváló minőségű ablakok mellett (amelyek így is a hőszigetelt épületburok leggyengébb pontjait jelentik) még a leghidegebb téli napokon is kényelmesen, hidegérzet nélkül tartózkodhatunk. A teljesen zajmentes szellőztető berendezés által mindig friss, por- és allergénmentes levegőt lélegezhetünk be. A passzívház tehát attól passzív, hogy télen minimális energiaráfordítással, gyakorlatilag a nap által fűthető, nyáron az ésszerűen elhelyezett árnyékolók segítségével nulla anyagi ráfordítással, klímaberendezés nélkül elérhető a 25 °C alatti levegő hőmérséklet.

Mitől lesz egy házból passzívház? A passzívház kritériumrendszer teljesítése

Gyakran találkozhatunk azzal, hogy olyan házakat neveznek passzívháznak, amelyek távol állnak attól a szinttől. Minden jobban szigetelt, napkollektorral, talajhőcserélővel felszerelt épület nem nevezhető passzívháznak, annak mivoltát egy megalapozott mérnöki számítással, az energiamérleggel (PHPP számítással), gondos, ésszerű tervezéssel és kivitelezéssel kell igazolni.

Egy épület kizárólag akkor nevezhető passzívháznak, ha teljesíti a következő követelményeket:

  • fajlagos fűtési hőszükséglete ≤ 15 kWh/m2, vagy
  • fajlagos fűtési csúcshőigénye ≤ 10 W/m2
  • légtömörsége n50 ≤ 0,6 h-1
  • fajlagos összes primerenergia szükséglete ≤ 120 kWh/m2

A passzívházak energiamérlegét az Passzívház Intézet által kifejleszett szoftverrel a PHPP-vel igazoljuk. (PassivHaus Projektierungs Paket).

A passzívház energiamérlegének összefoglalása
A passzívház energiamérlegének összefoglalása. Forrás: passivhuscentrum.se

A meghonosodott építési gyakorlat szerint a tervező megtervezi bizonyos szabályok alapján az épület energiafelhasználását befolyásoló tényezőket (hőszigetelés, tájolás, részletek stb.), a megrendelő pedig várja az első telet, hogy a fűtésköltségből megtudja, hogy mennyire energiatakarékos az épülete. Ehhez képest a PHPP használatával figyelembe veszünk minden lényeges részletet – hőszigetelés, légtömörség, mindennemű hőhidak (lábazat, ablakbeépítés), tájolás, árnyékolás (épületek, ablakkáva, épületkiállások), szellőztető berendezés stb.- ami által már tervezési szakaszban kiderül az, hogy mennyi lesz az épület fűtési költsége. Nemcsak passzívházakhoz ajánlott az energiamérleg elkészítése. A PHPP-számítás segítségével már tervezési fázisban optimalizálhatjuk épületünk elemeinek konfigurációját.

Passzívházak első vonzó tulajdonsága: alacsony fenntartási költségek

A passzívházak legnagyobb vonzerejét kétségkívül azok fajlagos fűtési hőszükséglete jelenti, amely a passzívház kritériumrendszer szerint nem haladhatja meg a négyzetméterenkénti 15 kWh-t. Ezt az értéket a tervezőnek kötelező módon számítással kell igazolnia.

A jelenlegi romániai építési rendeletek szerint készült épületek fűtési hőszükséglete kb. 140 kWh/m2,ehhez képest a passzívházak fűtőanyag megtakarítása 90%. Ez azt jelenti, hogy egy 150 m2-es passzívház éves gázszámlája összesen 340 lejt tesz ki! Összehasonlításképpen: a jelenlegi építési gyakorlat szerint épített 150 m2-es ház éves fűtési költsége meghaladja a 3000 lejt. A „hagyományos” és a passzívház fűtési költsége közötti szakadék minden valószínűség szerint tovább nő az energiahordozók árának növekedésével, az energiaárak liberalizációjának következtében ugyanis a gázárak évi 10–12 százalékkal, 2018-ig összesen kb. 80 százalékkal növekednek. Nem elképzelhetetlen hát, hogy tíz év múlva a jelenleginél kétszer többet költünk fűtésre. A fenti példából kiindulva: 2018-ban egy 150 m2-es passzívház éves gázszámlája 600 lej lesz, míg a „hagyományos” házé meghaladja az 5500 lejt.

Passzívházak második vonzó tulajdonsága: kiváló hőérzet és állandóan friss levegő

A különlegesen alacsony fenntartási költségek mellett a magas komfortszint jelenti a passzívházak másik fő vonzerejét. A tévhittel ellentétben a passzívházakban van fűtés, azonban nincs hagyományos, ablakok alatti radiátorokkal ellátott fűtésrendszer. Ennek kettős oka van: extrém hideg esetén is nagyon kicsi fűtési teljesítményre van szükség, annyira kevésre, hogy azt a szellőztető berendezés által befújt levegő felmelegítésével akár be is tudjuk vinni a lakóhelyiségekbe. A radiátorok elhagyásának másik oka az, hogy az ablakok belső felülete meleg, így nem szükséges alattuk fűtőtestet elhelyezni.Ezáltal nő a szobák hasznos felülete is. A passzívház tripla üvegezésű, hőszigetelő ablakai annyira jó hőszigetelő képességgel rendelkeznek, hogy a cudar székely télben sem érezzük azt, hogy hidegek lennének, húznának. Ez a megállapítás többszörösen érvényes az épület többi elemére, melyek kinti -20 °C mellett sem hidegebbek 0,5-1°C fokkal, mint a szoba hőmérséklete.

A passzívházak magas hőkomfortját igazolja az a majdhogynem nevetséges, de valós eset, amikor egy nemzetközi kutatócsoport a hálószobák éjszakai alacsonyabb hőmérsékleti igényét vizsgálta. Arra a következtetésre jutottak, hogy egy passzívház hálószobájának hőmérsékletét akkor sem lehet 16°C fok alá csökkenteni, ha télen egész éjszaka bukóra nyitjuk az ablakot!

Saját tervezésű passzívház Sepsiszentgyörgyön (látványterv)
Saját tervezésű passzívház Sepsiszentgyörgyön (látványterv)

Szabad-e ablakot nyitni? Megfulladunk ha elromlik a szellőztető berendezés?

A kellemes hőérzet mellett a passzívházak magas komfortszintjének másik összetevője a kiváló levegőminőség, amelyet egy szellőztető berendezés biztosít. Meg kell említenünk azt is, hogy a szellőztetés témaköre az, amely a legtöbb ellenérzést váltja ki a kevésbé tájékozott érdeklődőkből. Vegyük hát sorra, mi mindent rónak fel a passzívházaknak. Talán az hangzik el leggyakrabban, hogy nem lehet vagy nem szabad ablakot nyitni, mi több, ha elromlik a szellőztető berendezés, akkor megfulladunk a házban. Mások azt állítják, hogy az ember egy passzívházban lakva eltávolodik a környezetétől, zárt burokban élve, gépi, mesterséges levegőt lélegzik be.

Mindezekből csupán annyi igaz, hogy egy passzívház fűtési hőszükséglete akkor az optimális, ha a szükséges légcserét egy nagy hatékonyságú hővisszanyerővel ellátott szellőztető berendezés végzi el, olyan körülmények között, hogy a ház ablakai zárva vannak.

Minden felhozott kifogás ellenére, a passzívházak használata szinte teljes mértékben megegyezik a „hagyományos” házak használatával. Amennyiben a lakó nem elégedett a felmelegített és közvetlen módon befújt friss levegővel, ablakot nyitni lehet és szabad. A fűtésköltség emelkedése a passzívházak alacsony fűtésköltségének töredéke lesz. Mint ahogy azt már tudjuk, egy 150 m2-es, gázzal fűtött passzívház éves fűtésszámlája kb. 340 lej.

Abban az esetben, ha elromlana a szellőztető berendezés – aminek igen kicsi a valószínűsége, mivel egy egyszerű szerkezetről van szó – annak a javításáig a passzívház ugyanúgy működik mint egy „hagyományos ház”. Nem fulladunk meg, mert kinyitjuk az ablakokat szellőztetésre, viszont a mostani építési gyakorlat szerint épített házakhoz képest ablaknyitás hanyagolásával sem penészedünk be, mert magas a fal belső felületének hőmérséklete, következésképpen nem jelenik meg a harmatpont, tehát nincs olyan hely ahol kicsapódhatna a pára.

Egészségtelen a szellőztető berendezés?

A passzívházak szellőztető rendszere nem klímaberendezés. A mi éghajlati feltételeink mellett egy passzívházban a jó hőszigetelés és az ésszerűen tervezett árnyékolók miatt nyáron sem emelkedik a levegő hőmérséklete 25 fok felé, ezért nem szükséges energiazabáló és egészségtelen klímaberendezést alkalmazni. A szellőzető berendezéshez tartozó légcsatornákat, abban az esetben ha azok hideg helyeken haladnak át, párazáró hőszigeteléssel látják el, belső felületük minden esetben száraz marad, ezért nem lehet táptalaja semmiféle gombának. A passzívházakba befújt levegő nem más mint a helyiségekből távozó levegővel felmelegített, a portól egy szűrővel megszűrt kinti friss levegő, mely zajmentesen , alacsony sebességgel, alig észrevehetően kerül befújásra a szobáinkba.

Mennyibe kerül egy passzívház?

Romániában nincsenek hiteles tapasztalatok passzívházak bekerülési költségéről. Mindezek ellenére a passzívházak többletköltségeit könnyen nyomonkövethetjük. Ezek a vastagabb hőszigetelések, a kiváló hőszigetelésű nyílászárók, és a hővisszanyerős szellőztető berendezés kiépítése. Egy passzívházban néhány pluszköltséggel járó épületelemet nem szükséges kiépíteni, ilyenek a hagyományos radiátoros fűtésrendszer és a kémény. A magyarországi tapasztalatok azt mutatják, hogy 600 euró+ÁFA áron lehet építeni passzívházat.

Ajánlat

Vállaljuk passzívházak és alacsonyenergiájú házak generáltervezését, de szaktanácsadóként együttműködünk az Ön által választott tervezővel. Az internet világában a helyszín nem akadály. Passzívház referenciamunkáink: Sepsiszentgyörgy, Kovászna megye; Székelyudvarhely, Hargita megye; Kisdisznód, Szeben megye.